Főoldal » Adatlopás Elleni Védelem » Magyar cégek helyzete

Adat- és dokumentumvédelem a magyar vállalkozásoknál

A kampány során először megkérdeztünk 500 vállalkozást, hogy Ők mit gondolnak erről a témáról, mennyire gondolják elégségesnek saját adatvédelmi erőfeszítéseiket és valós veszélyként élik-e meg az adataikkal való visszaélés lehetőségét.
Ebből a 2013-as kutatásból, melyet a Szinapszis végzett el, egyértelműem kiderül, hogy a cégek többsége biztonságban és az adatokkal történő visszaélések fenyegetésétől távol érzi magát, mivel döntően azt gondolják, hogy megfelelő lépéseket tesznek az adatlopás jelentett veszély elkerülésére. Ugyanakkor számos esetben világítottak rá arra, hogy a bizalmas dokumentumok kezelésével, megsemmisítésével és az elektronikus adatvédelemmel kapcsolatban is vannak hiányosságaik, amelyek utat nyithatnak a sokak személyes vagy üzleti köreiben is megtapasztalt adatlopások előtt.

Ezt támasztja alá a 2015. augusztusában végzett kutatás is, melynek során takarító cégek alkalmazottait kérdeztük meg arról, mi mindent látnak munkájuk során az általuk takarított irodákban.

Ennek során megtudtuk, hogy a takarítók fele hozzájut bizalmas információkhoz, mert a cégek nem fordítanak kellő figyelmet a megfelelő iratmegsemmisítésre. Elöl hagyott szakmai anyagokkal 62%-uk találkozott már, több mint felük (56%) kezébe került bizalmas, személyes adatokat tartalmazó dokumentum. A megkérdezett takarítóknak szintén a fele mondta azt, hogy ha akarna, betekintést nyerhetne a személyes és hivatalos levelezésekbe, amelyekből magánjellegű és természetesen szakmai információk is birtokukba kerülhetnének. A cégek pénzügyi helyzete sem marad rejtve előlük, itt is több mint a felük mondta, hogy az erre vonatkozó információkat tartalmazó iratok gyakran szem előtt maradnak, vagy megsemmisítés nélkül landolnak a kukában, legyen szó bevételi eredményekről, bérjegyzékekről, üzleti tervekről.   
A válaszadók csaknem fele látott a takarítás közben az összes személyes adatot tartalmazó önéletrajzokat és szerződéseket, körülbelül harmaduk bérpapírokat, partner- és ügyfélkör-adatokat, valamint a cég üzletmenetét, stratégiai terveit érintő dokumentumokat és körülbelül negyedük banki kivonatokat, folyószámla-egyenlegeket is.
Ehhez képest mindössze 8%-uk számolt be arról, hogy a megbízó cég legalább megkérte arra, hogy semmisítse meg a leselejtezett dokumentumokat, amelyek tartalmazhattak személyes adatokat, bizalmas információkat. 88%-kal ilyen még soha nem fordult elő és nem hallott ilyen esetről kollégái körében sem, illetve 4%-uk nem emlékezett ilyen kérésre. 

 

 

 

 

 

A hiányosságokat mi sem bizonyítja jobban, mint az az ellentmondás, hogy míg a cégek 1/4 elismerte, hogy nincsenek előírásaik a dokumentumok megsemmisítését illetően, addig 87% teljesen biztos abban, hogy nem kerülhet bele a napi hulladék közé olyan dokumentum, amely visszaélésre adhatna okot és lehetőséget.

A Védje-adatait! csapata kiváncsi volt arra, hogy ez mennyire felel meg a valóságnak, ezért górcső alá vette magyar vállalkozások hulladékát.